Kincsem, a csodakanca

Wiki
Portré
Híres magyar telivérek...
Származási táblája
Kincsem park
Kincsem Lovaspark, Kincsem mítosz
Kincsem Múzeum
Kincsünk- Kincsem

Érdekesség...

Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény cica volt, aki nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé "bogaras" és kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közeléből megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.

Fordulópont

A ménesbirtokok történelmében is, ahogy a 19. század magyar történelmében is a kiegyezés
Az alapítástól a kiegyezésig a külterjes állattenyésztést volt jellemző a ménesintézetek több szempontból is fordulópontnak tekinthető. Az alapvető változás annak a következménye, hogy ekkor kerültek (1867-ben ideiglenesen, majd 1869-ben véglegesen) a magyar állam tulajdonába a ménesbirtokok. (Gyakorlatilag egy osztrák birodalmi intézmény magyar fennhatóság alá került, a katonai igazgatás helyett polgári igazgatást vezettek be, a hadügyminisztérium helyét a magyar földművelésügyi igazgatás lett a mérvadó.)gazdálkodására. Ezzel szemben alapvetően a főszerep nem a ménesé lett a továbbiakban, hanem a mezőgazdasági termelésé, ménes és gazdaság elkülönülése megtörtént. In.: Magyarország agrártörténete. Budapest, Mezőgazda, 1996. 806 p Az átszervezés Kozma Ferencnek köszönhető, aki kitartó és áldozatos munkával járult hozzá a ménesbirtokok gyarapításához. Ettől kezdve kezdenek a birtokok egyre komplexebbek lenni. Egyre több mezőgazdasági ágazatba fognak bele, hogy kihasználják minél teljesebben természet adta lehetőségeiket. De mi is volt ebben Kozma Fenrencnek a szerepe? A kiegyezés annyiban is elősegítette a ménesbirtokok gazdaságának fejlődését, hogy ennek köszönhetően az egyik legmegfelelőbb ember került a Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelmügyi Minisztérium lótenyésztésért felelős pozíciójába. Kozma Ferenc Deák közbenjárására kapott és vállalt hivatalt a Minisztériumban, először mint Gorove miniszter titkára, majd a lótenyésztési osztály vezetője. A korábban említett átszervezés, a ménesbirtok gazdasági vezetésének és a méneskari katonai parancsnokságnak a különválasztása az ő nevéhez fűződik. Szigorú központosítás és újjászervezés vette kezdetét, a vegyes lóállományú méneseknek a lehetőségek szerint próbált irányt szabni.
Irányt szabni úgy próbált, hogy a sikeresnek tűnő tenyésztési irány felé terelgette a ménesbirtokokat.
Így sikerült Bábolnán meghonosítani az arab lótenyésztést, és sikeressé tenni azt a fajtát, amelyhez ezentúl a nemzetközi lótenyésztésben is Bábolna nevét csatolták. Ez a shagya arab fajta lenne.
A shagya arab tömegesebb, inkább "félvéres" benyomást kelt, ennek ellenére nemes küllemét nem veszítheti el. A Shagya-arab az arab fajtajelleget magán hordozó, de a telivér arabnál tömegesebb, nemes, arányos, elegáns ló. Az arab fajtacsoporton belül egy viszonylag nagyrámájú, tetszetős küllemű, nemes ló, amely hátaslóként vagy fogatlóként bárki számára használható. A fajta jellemzője az élénk vérmérséklet, a szelíd, jóindulatú természet, a tanulékonyság, könnyű kezelhetőség.

Mezőhegyesen a félvér tenyésztés kapott nagyobb hangsúlyt. Így lett a nóniusz, a gidrán, és a furioso törzsek sajátja a birtok.
Ezek közül talán a nóniusz az, mellyel kapcsolatban Mezőhegyest emlegetik bölcsőként. A nóniuszokra jellemző, hogy nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes igáslovak. A korábban megrendezett távhajtási versenyeken állóképességüket és mozgáskészségüket mindannyiszor bizonyították. Munkakészségük pedig páratlan.


Kisbér pedig a tiszta angol telivér tenyésztés központja lett. Nem egy híres versenyló neve köthető a birtokhoz: Fenék, Kisbér, Kisbéröccse, Kincsem. A birtokon tenyésztették a világszerte ismert és elismert lófajtát, a kisbéri félvért is. ( A kisbéri félvér: Az angol telivér jellegéhez közel álló, elegáns, nemes, szilárd szervezetű hátas, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas. Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú. Nyaka hosszú, jól ívelt, többnyire középmagasan illesztett. )

Valami aktuális

A Bábolnai Ménesbirtok jelenlegi helyzetéről

Szabad Föld Online

nah, morzsa 3. v 4 = ménesbirtokok történetéről

Kisbér története :)
ezzel egyébként teljes a gyűjtemény, az átláthatóság kedvéért megismétlem
leledzik még összefoglaló Bábolna történetéről
és Mezőhegyes történetéről

A ménesbirtokok kialakulása- mint önálló szellemi termék és háló

A ménesbirtokok kialakulása
Előzmények A törökdúlás, az ország felszabadítása, a Habsburg-ház külső és belső háborúi (hétéves háború, Rákóczi- szabadságharc) mind kedvezőtlenül hatottak az ország lóállományára. Az olyannyira leromlott, hogy a katonai igényeknek nem felelt meg, viszont a mezőgazdaság fejlődését csak hátráltatta, amikor korszerű mezőgazdasági eszközök és művelési technikák helyett a ló igaerejét használták. 1740-es években már igencsak akadozott a lóellátás, mivel a háborúk (pl. szabadságharc) egyre több lovat igényeltek, és a mennyiség a minőség rovására ment. Ugyanakkor hiányzott tenyésztést irányító-szervező apparátus is, és nem volt megfelelő ménállomány a színvonalas tenyésztéshez.
Az alapítás Az első magyarországi ménesintézet megvalósulása Csekonics József (1757- 1824) nevéhez köthető. A kőszegi születésű vértes lovassági kapitány kidolgozott egy előterjesztést a magyar lótenyésztés korszerű fejlesztésére, majd II. József ezt jóvá is hagyta.

„Hogy e szerzés jövendő időkre nézve is minden ki taláhatandó móddal gyarapíttassék, tetszett ő Felségének kegyesen el végezni, hogy Magyar országban tulajdon Tsászári Királyi Ménes is, mely mint egy mag vetőhelye légyen a jelesb termetű, s tartósabb erejű lovaknak, minden idő halasztás nélkül fel állíttassék, arra rendelvén amaz Arad vármegyében fekvő, Mező Hegyes nevű alkalmatos pusztát.”

A ménesbirtokok szerepe A mezőhegyesi ménesbirtok 1785-ben, a bábolnai 1789-ben, a kisbéri 1853-ban alakult meg. Az állami tulajdonú ménesbirtokoknak nagy szerep jutott a mezőgazdaság fejlesztésében, bár az ország mezőgazdasági termelésében elfoglalt részarányuk nem volt számottevő. Jelentőségük a gazdálkodás módszereiben, a szervezésükben és az alkalmazott agrotechnikában gyökerezik. Mintaszerű gazdálkodásukkal szakmailag követendő példaképet nyújtottak a mezőgazdasági termelésfejlesztésben. Szerepük fokozatos növekedésére mutat rá bővülő feladatkörük is. A kezdeti feladat, az állami ménesek számára szükséges takarmány előállítása, és legelő szolgáltatatása volt. Ez szinte rögvest összekapcsolódott egy „küldetéssel”, nevezetesen az ország számára elsőrendű tenyészállatokkal a köztenyésztés színvonalának emelésével. Ez a kettős feladat már a kezdet kezdetén megnehezítette a ménesbirtokok dolgát, tekintve, hogy különböző igényeknek kell megfelelnie egy hadi lónak és egy mezőgazdaságban alkalmazott lónak, esetleg egy versenylónak. Mindezt igen vegyes lóanyaggal (szín, küllem, használhatóság jellege) kellett megoldani. ( In.: Agrárvilág Magyarországon, 1848-2002. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2008. 395 p)
Kezdettől fogva alapvető problémát jelentett még, hogy a merev katonai rendbe sem a mezőgazdasági munkák, sem azok irányítói nem voltak könnyen beilleszthetők.

mééég morzsa, méééég

Mezőhegyes történetéről is valami érdekfeszítő

http://www.mezohegyes.hu/MH-muemlekek.htm

újabb morzsa :D

Egy remek összefoglalás Bábolna és a ménes történetéről egy tetszetős mottóval:

Minden nevezetes ménesek Napkeletről vették fajukat.

Bábolna és ménese

Kozma Ferenc

Ha már a ménesbirtokokról van szó, muszáj megemlékeznünk Kozma Ferencről is, akinek nagy fejezet jutott a ménesbirtokok és a lótenyésztés történetében.
Először is, amit feltétlenül tudnunk kell róla:

Kozma Ferenc 1825- 1892

1825-ben született a Somogy megyei Sörnyepusztán. Haladó szellemű, feltörekvő nemesi családból származott; rokonai közül többen tűntek ki gazdasági, művészeti, közéleti tevékenységükkel. Alsófokú iskoláit Pápán végezte, s a katonai pályára készült. Kora gyermekségétől fogva vonzódott "a legnemesebb állat", a ló iránt.

Katonai szolgálatát 1844-ben szintén a lovasságnál kezdte, majd a lovastestőrségnél folytatta, ahol hamarosan tiszti rangot kapott. Hazafias érzelmei azonban a döntő pillanatban mindennél erősebbnek bizonyultak: a császári testőrtiszt a forradalom, a fellángoló szabadságharc oldalára állt. Vitézül küzdött a csatamezőn, egészen a nemzeti ügy szomorú bukásáig.

A fenyegető megtorlás elől - mint annyian mások - bujdosni kényszerült. Csak később, a helyzet enyhültével telepedett meg Baracskán, felesége Fejér megyei birtokán. Az abszolutizmus ekkor már kereste a kapcsolatokat a magyarság tehetséges tagjaival; megpróbált rést törni a "passzív rezisztencia" falán. A kormányzati szervek többször ajánlottak Kozma Ferencnek is megfelelő beosztást. Mégis csak a kiegyezés után - Deák Ferenc személyes ösztönzésére - lépett állami szolgálatba. Így került 1867-ben titkárként a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumba. 1868-ban a méneseket a hadseregtől a minisztérium, azon belül az újonnan megszervezett lótenyésztési osztály vette át, melynek vezetésével Kozma Ferencet bízták meg. 1872-ben hatáskörének kibővítésével, miniszteri tanácsossá nevezték ki. A lótenyésztés előtt nagy feladatok álltak...


Forrás:
http://www.fogatsport.hu/portal/kozmaferenc
http://mek.niif.hu/00000/00058/html/kozma.htm

Egy morzsa

Tisztára úgy érzem magam, mint Jancsi és Juliska. Úgy keresem- kutatom az interneten elherdált kisebb- nagyobb morzsákat a ménesbirtokokról.

Íme:
Egy bibliográfia a lovakról, lótartásról

Könyvtár

Sikerült eljutnom... Nem, véletlenül sem a könyvtárba, révén, h éjjel van (megint...) Hanem a könyvtár katalógusáig :)))

*Tapsvihar,tapsvihar*

(És buksisimi mindenkinek, aki most a gép előtt nekiállt tapsolni, thx)

Szóval, komolyabban...

A következő műveket ítéltem megnézésre érdemesnek:

Magyarország története tíz kötetben VI/2. Budapest, Akadémiai, 1987 - csak azért is, h lássam, érdemesnek találják-e a témát arra, h mondjuk 10 sort írjanak róla

Magyarország agrártörténete. Budapest, Mezőgazda, 1996.- mert nagyon meglepődnék, ha nem esne róla szó benne

Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula, Békés Megyei Levéltár - végülis már a címében is benne van :)

A mezőhegyesi magyar királyi álladalmi ménesbirtok rövid leírása az 1885. évben. Bp., Államnyomda, 1885. - mert korhű :P, és mert imádom a régi dokumentumokat

Bódai József: A kisbéri magyar királyi ménesbirtok története. Bp, Publy-city, 2000.- asszem ezt nem kell magyaráznom

Agrárvilág Magyarországon, 1848-2002. Bp.,Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2008. - azért, mert tudom, hogy van róla pár oldal benne

Net

Elsősorban a dualizmuskori viszonyokat szeretném feltérképezni. (Hogy miért épp ez a kor, az roppant egyszerű... ekkor élte virágkorát a műfaj...)
Első körben megnéztem, hogy miket találok az interneten a témával kapcsolatban. Szinte semmit, azaz semmit ami kifejezetten mondjuk 75%-an fedné a témát.

Viszont találtam pár jelenleg is működő ménesbirtokot

Mezőhegyes

Bábolna

Ami még hasznos lehet:

http://www.lovasok.hu/index.php?i=33163

Kisbér történtetéről

az angol telivérekről

Üdvözlet

Kedves Olvasóm!

Ez a blog alapvetően azért jött létre, hogy egy kurzusomhoz tartozó témám fejlődését itt kövessük nyomon, a Tanár Úr, esetleg a csoport társak, és persze én is :). Ettől függetlenül a kapu nyitva áll bárki előtt.
Hogy miért éppen a Ménesbirtokok? Egyrészt azért, mert mindenki zavarodottan néz, amikor szóba kerülnek. Másrészről abban állapodtunk meg a kurzuson, hogy lehetőség szerint a szakdolgozat témáját fogjuk megnézni. Nos, öööööööö.... Nem tartom kizártnak, hogy ilyen témában szülessen meg a történelem szakomhoz tartozó dolgozat, de azért alapvetően szörcsingelek még minden területen.